2018. szeptember 15., szombat

Felesleges az ellenfélnek szurkolni

Mi a fenének, most komolyan? Úgyis mindegyik meccset megnyeri ez a szánalmas bundacsapat, mert ez az. Egy szánalmas kirakatcsapat, akik megvették maguknak a bajnokságot. Csak kérdés, hogy mely játékosokat tudtak megvásárolni erre, akár az ellenfeleknél is lehet keresgélni, a St. Pöltenben már biztosan van egy. Vezetett az ellenfél, erre megnyeri ez a csicska csapat 1-3-ra.


Ez jelent meg a csapat insta sztorijában a meccs előtt. Ilyenkor is az instagrammot nézegeti, buszleszállás közben is nyomogatja azt a szart, már hozzá van ragadva, olyan, mint az Antonini, de ő legalább posztol is. Ez meg nem, csak lájkolgat összevissza, más képeit, meg sztorijait nézi és még ki tudja, mit. A többieknél is van telefon, de miközben szállnak le, nem nyomkodják, legfeljebb csak a kezükben tartják. Egyszer bukna már el, vagy menne neki egy oszlopnak, meg is érdemelné, és nem sajnálná senki. Ha lehetséges, akkor Linzben történjen meg ez. Ja, és nála van a kis linzer ridikül, illetve egy másik ridikül.


Ezt tette ki a csapat oldala instagramra, azonban a meccs végére törölve lett, amit nem igazán értek. Lehet, azt gondolnám, hogy, mert ő is rajta van, de nem biztos, hogy helytállna ez az elmélet, mivel most a csapat oldalán a szokásoshoz képest sok kép jelent meg róla. Ez amúgy a belemelegítés közben készült.


Egy szurkolói kép is megjelent. A haverja, Lainer is szerepel a képen.
Aztán ez jelent meg a csapat insta sztorijában.


Sikerült berúgnia.


Az első félidő kissé unalmas volt, szinte semmit nem csinált, csak a szokásos dolgokat, de azokat se olyan viccesen. Például belerúgta az ellenfélbe, illetve többször is kirúgta. Volt olyan is, hogy harcoltak a labdáért, majd végül az ellenfélé lett, de ezen meglepődik valaki?


Csetlett-botlott összevissza. Ezen a meccsen ritka sokszor taknyolt el, többször, mint, amennyiszer szokott. Elég volt az neki, hogy épp, hogy hozzáért valaki, már esett is el, simán el tudták ezért venni tőle a labdát. Remegett meg görcsölt is összevissza, de ez is már természetes nála. Akkor lepődnénk meg, ha ezeket nem csinálná. 


Természetesen a kicicáztatás sem maradhatott el, nem is ő lenne. 
Kirúgta, meg az ellenfelet is kilökte. Pongracic, a kiszőkített védő szabálytalankodott egyet, lefújta a bíró, majd ez a kis Linzer odament ordítozni a bíróval, ha nem tenné, nem is ő lenne. Pedig nem is ő csinálta, de észrevettem, ha ez a Pongracic szabálytalankodik és lefújják, megy már pofázni helyette is, meg persze a sajátjánál. Ha más csinálja, akkor azt leszarja. Aztán még volt képe beleszaladni az ellenfélbe. 
Majd megkapta a magáét, enyhe lökés miatt szépen eltaknyolt és elvették tőle. Nincs nehéz dolga vele az ellenfélnek, az egyszer biztos. 


Az első félidő legvégén rúgott egy gólt, viszonylag normálisat, legalábbis a múltkori góljához képest igen is az volt. Mindössze hárman mentek oda hozzá. Feltűnt még egy mánia nála. Levette egy pillanatra a hajpántot és olyankor azonnal hátra kell nyalnia a haját, mindig ezt csinálja. Egy percet nem bír ki úgy, hogy ha nincs rajta a hajpánt, ne legyen hátranyalva. Semmi értelme nem volt, mert utána visszavette és megigazította olyanra, amilyen előtte volt a hajpánttal. Többször is észrevettem már ezt. 


A második félidő már sokkal jobb volt, és sokkal szórakoztatóbb, hatalmas baromságokat csinált és még idegbeteg is volt, ennél jobb nem is lehetett volna. Elvették tőle, majd nagy nehezen visszaszerzi, majd egyszer csak a semmitől, vagy egy nagyon enyhe lökéstől jól eltaknyolt és az ellenfélé lett végül a labda. Majd szintén rögtön után ismét eltaknyolt, mert próbálta megtartani, lehet sikerült is volna neki, ha nem esik el. 


Majd az ellenfél helyzetbe került, ekkor már 1-1 volt a meccs. Majd közvetlen a kapu előtt látszólag szándékosan iszonyatosan felé rúgta. Majd letámadta ismét a bírót, ment a pofázás, meg a veszekedés. Természetesen, mint a legtöbb bíró, ez sem figyelt rá, utána már nem is válaszolt neki egyáltalán. Amúgy fura, mert ha más megy oda, többségével meg lehet normálisan beszélni, ennek a Linzer gyereknek sosem sikerül. Valamit nagyon rosszul csinál. Gondolom idegbetegen lerohanja, akkor meg nem kell csodálkozni. 


Az eltaknyolást már nem is kell leírnom, hisz ezen a meccsen mást sem csinált, még a kicicáztatást sem csinálta ennyire, mint ezt. Rohangál összevissza, majd egyszer csak elég durván kicicáztatja magát. Egyébként ezek is azért alakulnak ki, mert egész meccsen csak a labdát figyeli, a labdával együtt mozog. Ha hirtelen valaki elkezd hátra felé passzolni, ő szépen megfordul. Majd végül próbál labdát szerezni, de az ellenfél egymás között passzolgat és mivel a labdával együtt mozog, pluszban ott van benne a labdaszerzési szándék, ezért szépen kicicáztatja magát. Hogy mennyire durván, az már az ellenfélen múlik. Emiatt vannak a szokatlan rohangálásai is.


Majd lefújtak neki valamit, végre, amikor sikerült labdát szereznie, erre nagyon ideges lett és jól elbaszta a labdát a fenébe, mert az ellenfélnek ítéltek bedobást. Utána meg elég durván kicicáztatta magát. 


Értékeltem volna, ha a meze jól felcsúszik, nem is kicsit. Sajnos nem történt meg. Itt az volt, hogy  közvetlen a kapu elé került és már készült elrúgni, azonban hatalmas luftot rúgott, ami miatt szépen eltaknyolt, bele a kapusba. Már készült volna hason fekve csapkodni, már a kezét úgy állította, de a kipattanóból Wolf berúgja, így Linzer is megnyugodott. 


Kicsit kezdett elfáradni, de azért még hajtotta magát. A meccs végére nagy lett a feszültség, többször is volt lökdösődés meg kakaskodás, azonban Linzer egyikben sem volt benne. Az ilyenekben nem szokott, múltkor is csak próbáltam leállítani a verekedést kezdeményező játékost. Volt olyan is, hogy majdnem eltaknyolt az ellenfélben. Az ilyeneket lassan már felesleges is leírni. 


Ez is a luftos eltaknyolós jelenet. Itt épp luftot rúghatott, amiatt taknyolt el. Aztán attól is idegbeteg lett, hogy próbált labdát szerezni, de ismét a földön kötött ki. Szinte csapkodott már ekkor is. Aztán megint megy a bíróhoz pofázni, ezért az ellenfél egyik játékosa elkezdi őt lökdösni. Linzer ránéz, de nem adja neki vissza. 


A gól pillanata. Kicicáztatta magát, aztán végül sikerült megszereznie, majd a semmitől szokás szerint eltaknyolt. 
Majd a saját csapattársa lökte fel fejelés közben. Aztán nagy nehezen sikerült levennie úgy a labdát, hogy nem pattan el tőle. Erre az ellenfél kissé durván fellöki. Le se kell már írnom, mi történt. 

Majd a meccs végén valaki megint végig ölelgette a játékosokat, majd mikor ő jött, próbált gyorsan szabadulni és nem is viszonozta, hanem ment tovább, míg a többiek simán ölelkeztek vele. Ilyet már láthattunk tőle úgy egy hónapja. 

A meccs összefoglalója fel is került és nagy ritkaság és szinte már csoda, belekerült az ő nyilatkozata is, ha csak egy másodpercre is, de ennek is örülni kell. Megnéztem a tiltott oldalon, ott nem találtam meg. 


Csináltam pár képet a videóból.







Nézzétek a szemeit, iszonyat karikásak, meg, mint aki nem aludt vagy két napja, úgy néz ki. Szinte minden meccs után így néz, hol durvábban, hol elfogadhatóbban. Nem értem, mi lehet vele. Nem bírja nagyon ezt, könnyen kifárad és emiatt vannak az idegbetegeskedései, mert úgy érzi, és lehet így is van, hogy nagy nyomás nehezedik rájuk, míg a többiek tudják kezelni, ő addig nem. Gyenge idegrendszer. Lehetséges, hogy ez a baja, és ezért fárad el olyan hamar. 

Ma van fél éve, hogy a mániám. Március 15-én este kilenckor kezdődött a Dortmund elleni visszavágó, ami miatt a mániám lett. Olyan más volt még mindig, vagy csak úgy tűnt, mert keveset tudtam. Minél kevesebbet tudok a mániámról, annál jobb és minél többet megtudok róla, annál idegesítőbbé válik. 

17-én lesz fél éves a blog, nem tudom, fogok-e posztolni, mert nem lesz mit, de akkor vegyük úgy, hogy ez az a poszt, meg a féléves megemlékezésre is ez a poszt van.

Egyébként látjátok, hogy fű ragadt a nyakára? Nem érzi, hogy csikizi?

Két hét múlva pénteken meg szülinapja lesz. És egy nappal utána lesz szintén idegenben meccs, tehát már előző nap elindulnak a helyszínre, ez esetben a szülinapján. Tervezek szülinapi történetet, ami majd felkerül ide is. Oldalt találjátok majd történetek cím alatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése