Gesztenyék

Bocsi a késésért, egy napot késett a szülinapi történet, de itt van

2018. szeptember 29.

2018. szeptember 14.

Salzburg, Ausztria

Stefan meglepetés bulit szeretett volna szervezni Xavér számára. Nem akart sok embert meghívni, csak akik közel állnak hozzájuk, esetleg Xavér barátait a falujából, de őket meg nem igazán ismerte, így sok esély nincs arra, hogy tud velük beszélni. Üresen meg nem akart rájuk írni és Xavérnek sem akart erről beszélni, mert akkor már nem lesz meglepetés. Ezért le is tett erről az ötletről. Azonban meghívta Nina húgát, Lenit. Nina egyébként meg az ő barátnője. Szólt Xavér barátnőjének is, Laurának és őt is beavatta a tervbe, a többieket meg csak simán meghívta, nekik nem mondott semmit a dátumon és az eseményen kívül semmit, csak, hogy meg vannak hívva. Gondolkozott, hol lehetne lebonyolítani, körülnézett a neten, majd végül egy apartman mellett tette le a voksát, fel is hívta őket, hogy kibérelné egy éjszakára. Két hét múlva buliznának ott, azaz szeptember 28-án. A listán volt még Konrad, Patrick és Ines, illetve Patrick barátnője, Viki.

 - Ennyi ember elég is lesz – gondolta magában, tudta, hogy Xavér nem szereti a nagy tömeget, ezért valóban csak a közeli barátoknak adott meghívót.

Közben Valerij és Mániás ember is akartak szervezni neki valamit, azonban utóbbinak fontos volt, hogy mindenképpen Linzben legyen megtartva. Szóvá is tette.

 - Jó lenne, ha Linzben bonyolítanánk le.

 - Miért? – értetlenkedett Valerij, hirtelen nem jutott eszébe, hogy a Mániás embernek most a szülővárosok a mániái.

 - Hát, tudod, hogy ott született és az lenne nagyon vicces még, hogyha beégne – kitört belőle a röhögés, Valerij csak nézett, hogy miért lenne jó, ha beégne, ha nem is utálják.

 - Miért akarod, hogy beégjen? Nem értem.

 - Hát, mert a szülővárosában a szülinapján – megint kitört belőle.

 - Értem. Hogyan akarod beégetni? – kérdezte Valerij.

 - Nem tudom, valamit ki kéne találni, ami jó ütős – felelte Mániás ember.

 - Te értesz ezekhez a beégésekhez, de ne felejtsd el, hogy sok olyan volt eddig, ami csak szerinted volt beégés, mások szerint nem, még az szerint sem, akinek szántad.

 - Igen, tudom.

Fel is hívta Xavért, hogy nehogy más foglalja le magának arra napra, viszonylag gyors is volt, de függ a választól is. Izgult, hogy igent mondjon, és ne kelljen erőltetni. Fel is vette.

 - Szia, Xavér, csak azért hívlak, mert szeretnélek meghívni egy hétvégére egy kirándulásra, és egyben megünnepelhetjük a szülinapodat! – mondta Mániás ember.

Semmi kedve nem volt velük menni, de nem mert nemet mondani, ezért rábólintott anélkül, hogy tudta volna, hogy hová akarnak menni.

 - Igen, tetszik az ötlet – próbált lelkesnek tűnni, azonban rossz színész volt, ezért egy kicsit lehetett hallani a hangján. Mániás ember észrevette, de nem túlzottan érdekelte, hisz tudta, milyen, és neki az volt a lényeg, hogy eljön.

 - Oké, akkor ez megbeszélve! – mondta Mániás ember.

2018. szeptember 16.

Két nappal később Mániás emberéknél ez az alak jelent meg:

Nem ismerte senki, ráadásul nem is kopogott, hanem üresen besétált, mintha otthon lenne. Valerij vette észre, azonban ő nem mert egyedül kimenni, gyorsan szólt Mániás embernek suttogva.

 - Betörő van nálunk!

 - Komolyan? – döbbent meg Mániás ember és ki is ment. Látta az idegen, aki nem szaladt el előle, tehát fura volt neki.

 - Gondolom már minden értékest elvittél! – vádolta meg Mániás ember. Az alak nem értette, miért támadják le így, holott ő ment be kopogás nélkül számára idegen házba.

 - Nem vittem el semmit, nekem nem kell, én nem azért vagyok itt!

 - Akkor miért? És ki vagy? – kérdezte Valerij.

 - Rigodon Foltskog vagyok! – nem így hívták, de Mániás emberék elhitték, egyébként, akinek a nevét kölcsön vette magának, egy francia énekes volt, s ezt Mániás emberék is tudták, csak ugye arcról nem ismerték.

 - Te lennél a francia énekes? – lepődött meg Valerij.

 - Igen – ekkor tátva maradt a szája mindkettőnek, Rigodon felnevetett.

 - És minek köszönhetjük, hogy meglátogattál? – tette fel a kérdést Mániás ember.

 - Hallottam, hogy 28-án mentek Linzbe, ha nem gond, csatlakoznék – nem tudták, honnan tud róla.

 - Honnan tudsz te erről? – kérdezte meglepődve Valerij.

 - Lényeg, hogy tudom, legyen ennyi elég. Már csak a válaszotok van hátra – mondta határozottan Rigodon.

 - Tarthatsz velünk, de többen leszünk, ha nem gond – felelte Mániás ember.

 - Természetesen nem gond, minél többen vagyunk, annál jobb. Arról is hallottam, hogy valakinek a születésnapja lesz. Akkor hozok ajándékot, csak tudnom kell, ki az illető, férfi vagy nő, hány éves, miket szeret meg ilyeneket.

 - A kis Linzer gyerek – válaszolta Mániás ember, majd kitört belőle a röhögés, Rigodon csak nézett, nem értette. Valerij elővett egy fotóalbumot és keresett róla egy képet, majd Rigodon elé tette. Ismerte amúgy, de nem szólt semmit és úgy tett, mintha nem ismerné. De akkor így lelepleződik, hogy igazából nem is Rigodon Foltskog a neve és nem is francia. Nem érdekelte, majd megfenyegeti, ha kell.

 - És ez ki? – kérdezett rá.

 - Xaver Schlager – válaszolta Valerij – 21 éves lesz és imádja a linzert, érdemes azt hoznod. Ja és szereti a buszokat, a kedvence a kicsi jelző – ez a Valerij mániája volt, de Rigodon elhitte, hogy szereti ezeket, annyira közelről nem ismerte, csak tudta, hogy ki.

 - Mi az a kicsi jelző?

 - A buszok leszállás jelzője, az a kedvence, amikor világít, mert szerinte az különleges.

 - Érdekes, megpróbálok valami buszosat venni neki.

 - Van egy másik mániája is, a Teletabi!

 - Ez most komoly? – lepődött meg Rigodon.

 - Ja! Tiszta dedós! – az is a Valerij mániája volt, de Rigodon elhitte.

 - Akkor ilyesmi ajándékokat veszek neki.

Aztán Rigodon elment, Valerijből hatalmas röhögés tört ki, Mániás ember is rákezdett.

 - Te nem semmi vagy, hallod!

 - Nagyokat fog nézni, amikor kibontja ennek a marhának az ajándékait!

 - Hogy benyelte már!

Jókat szakadtak ketten. Kicsit később Mániás ember felhívta Crotonét, hogy elhívja őt is.

 - Minek megyünk oda és miért pont 28-án? – kérdezte Crotone.

 - A Linzer gyerek szülinapja van akkor – felelte Mániás ember.

 - Ti komolyan megünneplitek annak a kék szemű marhának a szülinapját és még el is mentek a városába? – akadt ki Crotone.

 - Félreérted – védekezett Mániás ember – Én nekem csak az a lényeg, hogy be tudjam égetni!

 - Ez már jobban hangzik, abban én is benne vagyok. Hogy akarod beégetni?

 - Még ki kell tervelni, az a baj, hogy a Valerij nincs benne, de Rigodon szerintem benne lenne.

 - Milyen Rigodon? Az meg ki? – csodálkozott rá Crotone.

 - Rigodon Foltskog, tudod, a francia énekes.

 - És te azt honnan ismered?

 - Egyszer csak besétált a házunkba és nagyon vicces haja van. Tudomást szerzett, hogy megyünk Linzbe és csatlakozni akart, mondtam neki, hogy jöjjön nyugodtan.

 - Ti el is hiszitek, hogy az Rigodon Foltskog? Ki kéne deríteni, ki ő igazából – mondta Crotone.

 - Hasonlított is rá, csak hülyén volt a haja megcsinálva – válaszolta Mániás ember.

 - Mert, milyen volt a haja?

 - Ha látnád, szarrá röhögted volna magad, alig bírtuk visszatartani a Valerijjel. Ilyen pálmafás copfja volt – kitört belőle a röhögés, mert belegondolt, természetesen Crotone is hallotta a vonal túlsó végén.

 - Rigodon sosem hordana ilyen röhejes frizurát! – mondta Crotone, ő nagy rajongója volt – Messziről felismerem őt, majd megnézem én azt az alakot, aki bement csak úgy hozzátok!

 - Ha esetleg mégsem ő az, akkor az se baj, ha benne van a beégésbe és bármi hülyeségre rá lehet venni!

2018. szeptember 22.

A Red Bull Salzburg csapatának épp edzése volt, aminek a Linzer gyerek, azaz Xavér is a tagja volt, illetve Leitgeb is. Xavér odament Ulmerhez, a csapatkapitányhoz és így szólt hozzá.

 - Neked csak 800 lájk jött a tegnapi képedre?

Ulmer nem értette, hogy ezt most miért kérdezi.

 - Körülbelül annyi, de amúgy nem igazán nézem. Miért?

 - És 12 ezer követőd van, ugye? – kérdezett rá Xavér.

 - Igen, annyi, de ez miért fontos? – kérdezett vissza Ulmer, tényleg nem értette.

 - Nekem csak 5000 és képzeld, ugyanarra a képre több, mint 2000 lájk jött – próbált ezzel menő lenni, azt hitte, ettől többen szeretik, amit eddig nem hitt el magáról. De mivel észrevette, hogy bizonyos társainál több lájkot kap kevesebb követővel, így egy kicsit kinyílt a szája. Ulmer meg csak nézett, mert nála ezek a dolgok nem számítanak, ő már kinőtt ebből, de amikor annyi idős volt, mint most Xavér, még csak nem is volt instagram. (12 éve).

 - Most ez miért fontos? Nem értelek! – értetlenkedett Ulmer.

 - Az, hogy gáz vagy, öregem! – eléggé gúnyolódó volt és érezhető is volt a hangján egy kis megvetés is. Ulmer csak nézett, mert még sosem hallotta így beszélni, vele meg főleg nem, főleg, hogy ő a csapatkapitány és jóval idősebb is nála. Dabbur, a csapat házisztárja meghallotta, rá is szólt.

 - Hogy beszélsz te Ulmerrel és mégis mi jogon?

 - Én nem mondtam semmi rosszat, csak annyit, hogy ne legyen nagy arca, tiszta kevés lájkja van, ahhoz képest, hogy mennyi követője van. Azt is elmondom, hogy már legalább egy hónapja nem lájkoltam egyik képedet se. Na, jó csak egyet, mert akkor te is lájkoltad az enyémet.

Dabbur ekkor azt hitte hirtelen, hogy mindjárt dob egy hátast, mikor ezt meghallotta.

 - Állítsd le magad, gyerek! Megértetted? – emelte fel a hangját Dabbur.

 - Te beszélhetsz így velem? – háborodott fel Xavér.

 - Te kezdted ezt a hülyeséget. Kit érdekelnek a lájkok? Na, húzz el innen!

 - Nem kell így felhúznod magad! – mondta Ulmer Dabburnak.

 - De nem hagyhatod, hogy ez a kis taknyos így beszéljen veled pár hülye lájk miatt! – állt ki érte Dabbur.

 - Csak fáj nektek, hogy közöltem a tényeket. Tudod, egyre több követőm van és, ha utolérlek téged, sokkal le foglak téged előzni! – nézett Xavér Ulmerre, megint Dabbur válaszolt.

 - Engem viszont nem érsz utol se követőkben, se lájkokban – ekkor megragadta Xavér pólóját, majd hatalmasat lökött rajta, hogy szegény fiú átesett a küszöbön, esélye sem volt megtámaszkodni és szegénynek, eleve rossz az egyensúlyérzéke. Még rátett az is, hogy Dabbur megfogta a pólót a nyakánál. Beverte a fejét, ottmaradt, ezért Ulmerrel együtt megijedtek.

 - Mit csináltál? – nézett rá kétségbeesetten Ulmer.

 - Én… én… én… csak…. hát…. én…. nem…akartam…. – dadogta Dabbur ledöbbenve, majd Xavér felé hajolt.

 - Elájult – jelentette ki.

 - Most mi a fenét csináljunk? Mindjárt bejön valaki és meglátja, akkor mit mondunk? – akadt ki Ulmer. Ekkor Dabburnak eszébe jutott valami.

 - Van egy ötletem, de hallgatnod kell neked is róla! Ugye nem akarsz elárulni?

 - Eszemben sincs!

 - Akkor maradj itt őrködni és ne engedj ide senkit! – utasította Dabbur, majd ment is, megkereste az orvosi szobát, szerencséjére nyitva volt, de nem volt bent senki. Keresett egy altatót, majd visszament Ulmerékhez.

 - Mit akarsz azokkal? – lepődött meg Ulmer.

 - Azt fogják hinni, hogy altatót vett be – vágta rá Dabbur, ekkor valaki hirtelen benyitott és az illető hallotta is Dabbur utolsó mondatát. Nem más volt, mint Rigodon, de most nem volt pálmafának kötve a haja. Dabbur és Ulmer ijedten néztek oda, Rigodon meg nem értette, mi történt itt és Xavér miért fekszik eszméletlenül a földön.

 - Mi a francot csináltatok ti ezzel a szerencsétlennel?

 - Te meg mi a faszt törsz be, te idegen? – förmedt rá Dabbur.

 - Hallottam, hogy azt akarjátok, hogy higgyék azt, hogy altatót vett be, közben meg ti csináltatok valamit! – mondta Rigodon.

 - Neked mi közöd hozzá?

 - Hagyd csak! – próbálta nyugtatni Ulmer Dabburt.

 - Nem hagyom, mert ez csak szétkürtöli, bár úgysem fog neki hinni senki! – ezzel le is nyugodott, kibontotta a gyógyszert, néhányat kiszórt a földre Xavér köré, majd a kezébe rakta az üveget.

 - Oké, hogy nekem nem hisznek, mert nem is érdekel, de azt hiszed, az áldozat is azt fogja mondani, amit te, mikor te ütötted le és nem gyógyszereket vett be? – folytatta Rigodon.

 - Neki se hisz senki. Azt csinálsz végül is, amit akarsz!

 - Inkább meséld el, mi történt. Ha te nem, majd Andreas elmeséli. Igaz, Andreas? – nézett az említettre.

 - Volt egy kis veszekedés, és Dabbur egy kicsit erőset lökött rajta, hogy beverte a fejét. Ennyi!

 - Valóban így volt – ismerte be Dabbur.

 - Jólvan. Örülök, hogy elmondtátok, nem foglak titeket elárulni!

 - Azt nagyon is ajánlom!

Kimentek mindhárman, de negyed óra múlva Rigodon visszament titokban, hogy lefényképezze. Előkapta a telefonját és nem egyet kattintott. Xavér pólója kissé felcsúszott, kilógott kicsit a hasa, amire Mániás ember nagyon ugrana, azonban Rigodon ezzel nem foglalkozott, fel sem tűnt neki és nem tudta, hogy Mániás ember szakadna rajta, még csak nem is ismerte. Ez azért fordulhatott elő, mert Dabbur összevissza húzta, és úgy csúszott fel. Rigodon aztán elment, az egész edzőközpontot otthagyta, mert nem találta meg azt, aki miatt eljött.

Kicsit később Xavér magához tért, hirtelen nem tudta hol van és nagyon szédült. Egyszer csak észrevette, hogy egy üveg gyógyszer van a kezében. De hát ő nem is vett be gyógyszert, hirtelen nem is emlékezett, mi történt, tehát kicsit most meg is zavarodott azzal kapcsolatban, hogy most gyógyszerezett vagy nem. Azt azonban tudta, hogy nem állt szándékában ez, akkor meg azon kezdett el gondolkodni, hogyan került a kezébe és miért ájult el. Majd rájött, hogy a fejét verte be, mivel ott fájt. Nagy nehezen felkelt, de nem tudta megtartani magát, ezért szépen eltaknyolt, ahogy a meccseken is szokott. Ekkor Dabbur benyitott, látta, hogy már magához tért.

 - Jól vagy? Tudod, milyen veszélyes dolgot csináltál? Már útban van hozzád a mentő – mondta kétségbeesetten Dabbur, vagyis csak úgy tett.

 - De én nem akartam gyógyszert bevenni, én biztos nem vettem be, a fejemet vertem be, mert nagyon fáj! – mondta Xavér.

 - Már pedig bevetted a gyógyszereket. Eszméletlenül találtunk rád gyógyszeres üveggel a kezedben, pár ki is volt szóródva – próbálta meggyőzni Dabbur, szerencsétlen Linzer gyerek majdnem elhitte. A mentő kiért, de addigra Xavér jól érezte magát, így nem tudták, hogy ki a beteg.

 - Ki vette be azt a halom gyógyszert? – kérdezték.

 - Ő – mutatott Xavérre Dabbur.

 - Úgy nézek ki? – nézett a mentősökre Xavér.

 - Ezért lettünk kihívva, mert valaki bevett rengeteg altatót és eszméletlenül kifeküdt. De akkor most ki volt?

 - Ez az idióta találta csak ki – mutatott Dabburra – Mert fellökött és elájultam és így akarja menteni magát.

Végül beugrott neki, mi is történt valójában, Dabbur meg ideges lett.

 - Nem tudja, miket beszél, hisz tele van gyógyszerrel! – továbbra is ezt állította.

 - A biztonság kedvéért bevisszük a kórházba – mondták a mentősök.

 - Engem aztán nem! – makacskodott Xavér.

 - Ha beverte a fejét gyógyszer helyett, akkor is be kell vinnünk, a saját biztonsága érdekében! – próbálta meggyőzni a mentős, végül Xavér beleegyezett, mert nem igazán érezte jól magát, szédült és hányingere volt.

 - Rendben – hajtotta le a fejét, majd elment a mentőkkel a kórházba kivizsgálásra.

2018. szeptember 24.

Xavérnek szerencsére nem esett nagy baja, így még aznap hazaengedték, azóta már el is felejtette szinte az esetet. Stefanék már a bulit szervezik, eszükbe se jutott, hogy Xavért már előtte Mániás ember elhívta Linzbe. Felhívta Xavért.

 - Tervezel bulit a szülinapodra? – tette fel a kérdést.

 - Megyek a Mániás emberékkel Linzbe, már megbeszéltem velük – mondta. Stefan hirtelen azt hitte, dob egy hátast, mert ezt nem teheti. Valahogy le kell beszélnie róla.

 - Nehogy már elmenj azokkal a barmokkal!

 - De már megígértem nekik – legszívesebben nem menne, de megakart felelni.

 - Nem teheted ezt velünk.

 - Nem is szóltál, azt hittem, nem akarsz bulizni velem, de most már mindegy. Inkább gyertek ti is.

Erre a napra szervezte meg Mániás ember, hogy Crotone és Rigodon találkozzanak egymással, és egyben megbeszélhessék a tervet, amit Xavér ellen akarnak megvalósítani. Egy kávézóban találkoztak, Crotonénak fogalma sem volt, hogy miféle alakkal fog találkozni, mert abban biztos volt, hogy nem az énekes lesz az, aki amúgy a kedvenc énekese, hanem egy szélhámos. Ez az alak jelent meg előtte a találkozó napján.

Majdnem dobott egy hátast, mikor meglátta.

 - Édes jó Istenem! Mire vállalkoztam? Hogy lehet ezt Rigodon Foltskoggal összekeverni? Na jó, ismerkedjünk meg vele. Remélem, nem kék a szeme – gyűlölte a kék szemet, és azokat is, akiknek az van. A szőke hajra is allergiás volt, de a kék szemet jobban utálta. Ezért is akarta Xavért bántani.

 - Hátha benne lesz a hülyeségeimben és eltudok végeztetni vele egy-két dolgot!

Aztán odalépett elé és bemutatkozott.

 - Vincenzo Iaquinta, de nevezz csak Crotonénak! – nyújtotta a kezét és próbálta elkapni a tekintetét, hogy meglesse a szeme színét.

 - Rigodon Foltskog! – kezet ráztak.

 - Csak nem az énekes? – tetette a hülyét, tudta, hogy nem ő az.

 - De, én vagyok az! Kérsz egy autogrammot? – látszólag komolyan gondolta, mert azt hitte, hogy Crotone is benyeli ezt a hülyeséget, ahogy a Mániás emberék is, akik szintén jelen voltak most.

 - Nem, kössz! Most az a lényeg, hogy megbeszéljük a tervet, amit a kis nyomi ellen követünk el! Gondolom, Mániás ember már beavatott.

 - Valami beégetést mondott, hogy valami Xavért be kell égetni Linzben, a szülővárosában a szülinapján. Valami szőke gyerek és 21 éves lesz.

 - Te se lehetsz sokkal idősebb – szólt be Crotone, mivel az igazi Rigodon már a 38-at fogja idén tölteni és közel sem nézett ki annyinak.

 - Miből gondolod?

 - Mert nem nézel ki 25-nél többnek!

 - Köszönöm szépen, ez azt jelenti, hogy milyen jól tartom magam, holott következő hónapban leszek 38.

 - Engem nem tudsz átverni! Jól ismerem Rigodon Foltskogot! Közel sem úgy néz ki, mint te! Nagyon extrém és vad külseje van, te hozzá képest egy kislány vagy. Meg mik ezek a fürtök? Rigodon sosem csináltatna ilyet?

 - Higgy és mondj, amit akarsz, de a lényeg nem az lenne, hogy beégessük azt a szőke gyereket?

 - Téged fogunk beégetni a szülinapodon a szülővárosodban, ha nem mondod meg most azonnal, hogy ki vagy valójában és honnan jöttél! Mert akár egy bűnöző is lehetsz, akit keresnek a rendőrök. Ja, és mutasd meg a személyidet is, mert már elvesztetted a hitelességed ezzel a baromsággal! – mondta ki nyíltan a véleményét Crotone.

 - Igazad van, valóban nem én vagyok Rigodon Foltskog. De ahhoz nincs jogod, hogy igazoltass!

 - A szálloda, ahová megyünk, az eleve kéri a neveket, és amikor ott vagyunk, be kell mutatnod a személyidet – szólt közbe Mániás ember, ez igaz volt.

 - Jólvan, elhiszem nektek és bocsánatot kérek – hajtotta le a fejét Rigodon.

 - Mire volt jó ez, meg, hogy ismeretlenül besétálj hozzánk? – kérdezte Valerij.

 - Én sem tudom – vallotta be.

 - Na, akkor hogy hívnak igazából? – kérdezte Crotone.

 - Marcel Sabitzer – válaszolta, Crotone bólogatott.

 - Remek. Kiderül úgyis, hogy valóban így hívnak-e. Na, akkor térjünk rá a tervre!

Beültek a kávézóba, egészen véletlenül Stefan és Laura is idejöttek, ők meg azt akarták megbeszélni, mi legyen a bulival, mert Xavér a Mániás emberekkel akar menni. Stefan észrevette Sabitzert, de ő nem vette észre Stefant, nem szólt semmit, csak Laurának tűnt fel, hogy valamit vagy valakit nagyon néz.

 -  Van ott valaki, akit ismersz? – kérdezte a lány.

 - Igen. Az illető ott ül a Mániás emberékkel, akik elcsalták Xavért a saját bulijukra. Nem tudtam, hogy ismerik egymást.

 - Miért? Ki az amúgy? – nézett oda Laura is.

 - Leitgebék egyik grazi haverja, Marcel Sabitzer – válaszolta Stefan.

 - Ne is foglalkozz velük. Xavérnek úgyis mi vagyunk a fontosabbak, nem ezek a grazi hülyék.

 - Ebben igazad van! – majd helyet foglaltak, aztán Stefannak eszébe jutott, hogy talán ők is elmehetnének Linzbe.

 - Mit szólnál, ha mi is elmennénk velük? – szólalt meg, Laura nem igazán akarta.

 - Komolyan, ilyen hülyékkel akarsz elmenni?

 - Xavér érdekében is, ha mi nem vagyunk ott, ezek hajlamosak arra, hogy bántsák, főleg a graziak. Fú, hogy gyűlölöm az összes stájert! – szemeiből valóban áradt a gyűlölet.

 - Jó, de nem biztos, hogy ő bántani fogja, attól, hogy Wolf azt csinálja – mondta Laura.

 - Nem érted? Elég, ha már egyet elhívnak, az elhívja az összeset, akit csak tud. Biztos, hogy Wolf és Leitgeb is mennek.

 - Jó, akkor menjünk mi is, de az egész a veszekedésről fog szólni, főleg a graziak miatt – egyezett bele Laura.

 - Meg is beszélem velük majd velük, de nem most. Egyedül Mániás emberrel akarom. Most viszont megyek pisilni – nem oda készült, hanem beszólni Sabitzernek, mert nem bírta megállni. El is ment mellettük.

 - Kezdődik a Graz maraton. Nem zavar, hogy lemaradsz róla?

 - Ez most kinek szólt? – értetlenkedett Crotone.

 - Tudja az, akinek szólt! – majd elment, ekkor mindenki Rigodonra nézett, mert nyilván neki szólt, mert a többiek nem nézték és tudták is egymásról.

 - Most mi van? – kérdezte Rigodon.

 - Nézed a Graz maratont? – kérdezte Mániás ember – Hozd el és idegesítsük vele a Linzer gyereket. Na, mit szólsz?

 - Nem rossz. Elhozom akkor.

 - Ismered Leitgebet és Wolfot? Ők is graziak és jönnek ők is.

Ismerte őket, a haverjai is voltak.

2018. szeptember 28.

Elérkezett a nagy nap, Mániás ember bérelt egy kis buszt, hogy mindenki elférjen. Ők jöttek: Mániás ember, Valerij, Xavér, Stefan, Laura, Patrick, Nina, Leni, Ines, Konrad, Wolf, Leitgeb, Sabitzer, Ranocchia, Antonini, Rosicky, Louis.

 - Tudtam, hogy itt lesznek a graziak! – csattant fel Stefan.

 - Szard már le őket – mondta neki Nina – Majd, ha valamelyik beleköt Xavérbe, majd szétverheted őket, de addig ne szólj hozzájuk.

Felszálltak a buszra és irány Linz. Wolf bekapcsolta a Graz maratont és bömböltette. A grazi társain kívül mindenkit idegesített, Stefan felállt és beszólt neki.

 - Kikapcsolnátok? Hallgassátok fülhallgatón! – kiabálta.

 - Mi közöd van hozzá! Nem is itt ülsz! – csattant fel Wolf.

 - Akkor is idegesítőek vagytok! Amúgy itt mindenki utálja a stájereket, tehát mindenki veletek fog kötekedni! – csak kötekedésből mondta, szinte mindenki leszarta, ki stájer, ki nem.

 - Hárman vagyunk, meg tudjuk egymást védeni, de Xavér nem fogja tudni magát.

Stefan nagyon ideges lett, megragadta Wolf pulcsiját.

 - Mit fenyegetőzöl, te stájer fasz? Megnézheted magad, ha valami baja esik Xavérnek, akkorát beléd verek, hogy meg sem állsz Grazig és a két barátodra is ugyanúgy vonatkozik! Úgyhogy ehhez tartsátok magatokat, stájer majmok! – majd meglökte Wolfot és odébb ment.

 - Mit képzel ez magáról? Láttátok? – kiabálta Wolf.

 - Nem kellett volna elmondanod neki, most tudni fogják, hogy tervezünk valamit Xavér ellen – mondta Sabitzer. Wolf lehajtotta a fejét.

 - Sajnálom. Tudom, hogy nagy a pofám. Ne haragudjatok!

 - Semmi baj, majd kitalálunk valamit – próbálta vigasztalni Leitgeb. Utána egy darabig csendesen nézték a Graz maratont, nem szóltak egymáshoz, úgy lefoglalta őket. Aztán Wolfnak eszébe jutott egy számára csodálatos ötletem.

 - Megvan, mit kéne csinálnunk! – szólalt meg hirtelen, két társa kíváncsian tekintettek rá és várták a nagyszerű ötlet közlését.

 - El kéne csábítani a csaját minimum egy smárolásra. Na, mit szóltok ehhez?

 - Hát, nekem feleségem van meg két lányom – mondta Leitgeb.

 - Én bevállalom – mondta Sabitzer.

 - Oké, az fasza. Nem hagyhatjuk nyugton ezt a szarházi Xavért – gyűlölettel beszélt róla, már szinte képes lett volna megölni, annyira gyűlölte.

 - Mi segítünk ebben és ott vannak Mániás emberék is.

Megérkeztek Linzbe, várost néztek, majd, mikor egy parknál sétáltak el, Wolf elkezdett gesztenyét gyűjteni.

 - Te mit csinálsz? – kérdezte tőle Sabitzer.

 - Kezdj el te is gyűjteni, majd utána elmondom, mire kell – csatlakozott Wolfhoz, így már ketten szedték a gesztenyéket, le is maradtak.

 - Az a két grazi fos gyerek mit csinál? Miért maradtak le? – kérdezte Ines.

 - Héj, a grazi fos gyerek én vagyok! – szólt közbe Leitgeb.

 - De ők is az azok, ők az ivadékaid – mondta lenézően Ines.

 - Jó, akkor azok, jobban is teszik, hogy lemaradnak, legalább nem kell nézniük a nagyképű képeteket – Mániás ember ekkor felröhögött.

 - Ezt jól megmondtad! Lainer ivadékok! – mondta Ineséknek Mániás ember, Ines és Nina végig néztek Mániás emberen és Leitgeben.

 - Stájer majmok! – mondták lenézően a lányok, Mániás ember ekkor felröhögött.

 - Csak én nem vagyok stájer és még osztrák sem!

 - De Leitgeb igen, meg a két kis ivadéka, Wolf és Sabitzer! Nem tudom, mire készülnek, de sokra nem fogtok menni vele! – ekkor Inesék faképnél hagyták őket. Leitgeb és Mániás ember odamentek Wolfékhoz.

 - Mit csináltok ti? Elmennek, ezek itt hagynak! – akadt ki Leitgeb.

 - Ki akar azokkal a majmokkal menni? – kérdezett vissza Wolf, már nyilvánvaló volt, hogy gesztenyét gyűjtenek.

 - Visszamentetek a dedóba, vagy mi? – nevetett fel Mániás ember.

 - Nem dedósok vagyunk, hanem tervünk van, még hozzá, hogy ezt a kibaszott linzer zabáló gecit megdobáljuk vele – mondta tele gyűlölettel Wolf.

 - Na, ez már egy jó ötlet – mondta Mániás ember.

 - Mondtam! – ezzel Mániás ember és Leitgeb is csatlakoztak, majd mikor jól megszedték magukat, a többiek után mentek, utol is érték őket.

 - Ti meg hol voltatok? – kérdezett rá Crotone.

 - Gesztenyét szedtünk – mondta Mániás ember.

 - Mi a fenének az?

 - Megdobáljuk vele Xavért jó keményen – vágta rá Wolf, és Crotonének is tetszett az ötlet.

 - Nagyon jók vagytok!

Beavatták őket a másik tervbe is, azt is nagyon jónak találták. Aztán beültek egy étterembe, Sabitzer Laura közelébe ült és folyamatosan figyelte a lányt, de Xavér szegény annyira bamba volt, hogy észre se vette, Stefannak kellett szólnia, ki is hívta a WC-re, hogy ne hallja senki.

 - Neked nem tűnt fel, most komolyan?

 - Minek kellett volna feltűnni? – értetlenkedett Xavér, ekkor Stefan a fejéhez csapott, hogyan lehet valaki ekkora bamba gyerek.

 - Most mi van? – akadt ki Xavér.

 - Majd kiszúrja mindenki szemét, hogy az egyik stájer majom folyamatosan Laurát bámulja, kurva nehezen állom meg, hogy ne álljak fel és verjem ki a fogát. Ha Ninát bámulná, már nem élne!

 - Komolyan? – akadt ki Xavér – Melyik majom az?

 - Az a Sabitzer, úgyhogy vigyázz vele!

 - Köszi, hogy szóltál.

 - Nincs mit – ekkor visszamentek, senki sem gyanakodott, azt hitték, WC-re mentek. Aztán Laura is kiment, ő valóban odament, nem sokkal később Sabitzer is felállt.

 - Láttad, hogy kiment ő is? – súgta oda Xavérnek Stefan.

 - Igen. Most mit csináljak? – tényleg nem tudta, mihez kezdjen.

 - Menj utána természetesen és állítsd le!

 - Rendben! – minden porcikája remegett amiatt a tudat miatt, hogy be kell neki szólnia, illetve leállítani, hogy szálljon le a barátnőjéről. Felállt és lassan indult meg.

 - Siess már! – sürgette meg Stefan, ekkor szegény Xavér szinte futásnak eredt. Nina nem értette.

 - Miért kell kimennie? – nézett Stefanra.

 - Mert az a stájer pöcs leakarja tőle nyúlni Laurát!

Xavér már ment is, mikor odaért a mosdókhoz, azt látta, hogy Sabitzer ott áll a női mosdó előtt, mintha várna valakit, ekkor elöntötte a méreg, mert valóban úgy van, ahogy Stefan mondta és egyértelmű, hogy Laurára vár. Nyelt egy nagyot, felkészült, majd odament hozzá.

 - Oda kell neked menni! – mutatott a férfi mosdó ajtajára, azonban nem nézett a szemébe, hanem a falat helyette.

 - Te akarod nekem megmondani, hová menjek! A barátnőmet várom!

 - Miről beszélsz? Nem is jött a barátnőd, ha egyáltalán van neked olyan!

 - Takarodj vissza, míg szépen szólok – förmedt rá Sabitzer, szegény Xavér nagyon megijedt és legszívesebben elszaladt volna, de tudta, hogy nem szabad, mert akkor tényleg elveheti tőle Laurát. Még abban sem bízott, hogy Laura szereti őt és nem utasítja vissza Sabitzert.

 - Nem fogom hagyni, hogy elvedd Laurát! – ekkor Sabitzer csinált egy hatalmas műröhögést.

 - Nevetséges vagy, tudod, kinek kell a te barátnőd! Kinéztem magamnak egy jobb csajt és őt várom, képzeld! – nem volt ez igaz, Laurát várta, aki már jött is, de mivel itt volt Xavér is, nem csinálhatta meg a tervét, ezért úgy tett, mintha tényleg egy másik lányra várna.

 - Itt a kis szülinaposom! – mondta Laura, majd megpuszilta Xavért, aki örült neki, azonban Sabitzert figyelemre se méltatta, azt sem tudta, miért van itt, de nem is érdekelte. Xavérbe karolt, majd visszamentek, Sabitzer meg majd megpukkant idegességében. Nem ment vissza, eszébe jutott még egy terv, gyorsan keresett egy virágboltot és leszarta a kajálást. Vett egy hatalmas rózsacsokrot és azt kérte, hogy vigyék az étterembe Laura számára és egy titkos linzi udvarlója küldi. Nem ment vissza kajálni, hanem az étterem előtt várakozott, azonban a többiek nem látták őt.

 - Hallod, Xavér! – nézett rá Stefan – Ez a Sabitzer gyerek már jó ideje nem jött vissza!

 - Kit érdekel, ha itt van mellettem Laura? Különben is azt mondta, hogy kinézett magának egy csajt és őt várta, gondolom elment vele – Stefannak ez akkor is furcsa volt. Nem sokára jött is a rózsacsokor, a futár hozta, odament az asztalukhoz.

 - Melyik szépséges hölgy Laura? – kérdezte.

 - Én – jelentkezett Laura.

 - Ez a csokor Önnek jött, egy titkos udvarlója küldi – letette a földre mellé.

 - Tessék? – lepődött meg Laura, majd megnézte a kártyát – Egy linzi titkos udvarlód! – olvasta fel az utolsó mondatot.

 - Ez ki? – nézett a futárra.

 - Én nem tudom, én csak a munkámat végzem!

 - Nekem van barátom, tehát követelem, hogy mondja meg, ki rendelte ezt! – követelte Laura.

 - Nem kérdeztük a nevét!

 - Hogy nézett ki?

 - Elég, ha megmonda, milyen volt a haja – szólt közbe Stefan, számára szinte egyértelmű, hogy Sabitzer küldi, akkor is, ha nem linzi, de gondolta, hogy direkt így íratta bele.

 - Gyanakodnak valakire? – kérdezte a futár.

 - Igen! – mondta határozottan Stefan.

 - Hosszú, göndör barna haja volt és hajpántot is viselt – válaszolta a futár, így már egyértelmű volt, hogy ki küldte.

 - Tudtam, hogy ő volt. Köszönöm! Merre van ez az alak?

 - Nem tudom, csak leadta a rendelést és hoztam is.

 - Köszönjük! – adtak neki borravalót, majd elment. Xavér majdnem elsírta magát, hogy pont a szülinapján történik ez.

 - Csak téged szeretlek, nem érdekel egyik stájer majom se – próbálta vigasztalni őt Laura, miközben megsimogatta a fejét. Sabitzer megállította a futárt.

 - Na, hogy ment? – kérdezte.

 - Rájöttek, hogy maga küldte és nagyon mérgesek magára – válaszolta a futár, Sabitzer ideges lett.

 - Hogy hogy rájöttek? Ezt hogy érti?

 - Azt kérdezték, milyen volt a haja, tehát már gyanakodtak magára. Elmondtam, mert nem tudtam, hogy maga szarkavarást végez a hátuk mögött! És maga nem is idevalósi!

 - Takarodjon el, tönkretette a tervemet!

 - Nem akarok ebbe belekeveredni, csak nem értem, miért akarja elvenni más barátnőjét, de sok sikert hozzá – majd a futár végleg elment. Sabitzer visszament az étterembe, Stefan egyből letámadta.

 - Szépen figyelmeztetlek, most állítsd le magad kurva gyorsan! – fenyegetőzött.

 - Miről beszélsz, te salzburgi majom? – tetette a hülyét.

 - Te engem ne salzburgi majmozzál, megértetted?

 - Oké, akkor egyezzünk meg, hogy te se stájer majmozol minket!

 - Azt mondok rátok, amit akarok – emelte fel a hangját Stefan.

 - Oké, te akartad – ekkor odament Xavérhez és megragadta a haját, nagyon erősen fogta, nem számított erre senki, majd tiszta erőből az asztalba csapta a fejét. Stefan nagyon ideges lett, de még Patrick meg Konrad is, hogy a barátjukat bántja.

 - Mit képzel ez magáról?

 - Nem tudom, de kint meglincseljük – beszélgették egymás között.

Sabitzer, miután odaverte Xavér fejét az asztalba, leállt, majd leült a helyére. Mániás ember, Crotone, Leitgeb és Wolf gratuláltak neki.

 - Nagyon jó voltál! – Stefan meghallotta.

 - Gondoltam, hogy együtt terveltétek ki, ostoba stájer grazi gecik!

Szegény Xavér sírt, nem győzték vigasztalni. Majd, mikor végeztek, mentek tovább. Patrick és Konrad is terveztek valamit, méghozzá azt, hogy belevágnak Sabitzer hajába titokban hátulról.

 - Van nálad olló? – kérdezte Patrick.

 - Nincs, de minek neked? – kérdezte Konrad.

 - Belevágunk a hajába, de legszívesebben levágnám neki az összeset, de azt úgysem hagyná! – mondta Patrick.

 - Ez nagyon jó ötlet! Vennünk kell egy ollót – megálltak és vettek valahol, várták a megfelelő pillanatot. Leültek valahová fagyizni, ekkor Patrick beosont mögé, óvatosan megfogott egy hosszabb tincset és levágta, Sabitzer érezte, hogy valami hozzáért a fejéhez, azt hitte, hogy bogár először, majd rájött, hogy egy ember matat mögötte, ezért hátranézett és látta Patrickot, akinek a kezében olló volt, meg az ő hajtincse.

 - Te mi a faszt csinálsz? – förmedt rá.

 - Ezt – mutatta fel a tincset – Ezt kapod, amiért bántod Xavért, de ez csak figyelmeztetés volt, ugye tudod!

 - Mindjárt rengeteg szőke tincs fog heverni a földön – Patrick is szőke volt, csak ő nem rá gondolt.

 - Az én rövid hajamat nem igazán fogod tudni levágni, de megpróbálhatod – odanyújtotta neki az ollót, azt tervezte, ha hozzá mer érni, hatalmasat bever neki, hogy még a fogai is kiesnek. Sabitzer elvette az ollót, odament Wolfékhoz és mondott nekik valamit.

 - Nem ér csalni és több embert hívni! – kiabálta neki Patrick.

 - Fogjátok le a linzer gyereket – ezt mondta nekik, ők megtették, szegény nem tudott védekezni, mert Wolf és Leitgeb lefogták, Crotone és Mániás ember készenlétben álltak és mindenkit hatástalanítottak, akik megkörnyékezték őket.

 - Mi a faszra készülnek? Ezt nem hagyhatjuk! – kiáltott fel Patrick. Sabitzer belevágott Xavér hajába, de ő már többet vágott le belőle, mint Patrick neki, tönkretette az egész haját és úgy volt, ahogy mondta. Szőke tincsek hevertek a földön. Majd elengedték Xavért és odébb álltak. Nagyon sírt.

 - Átkozott stájer gecik – kiabálták nekik Stefanék. Ekkor elővették a gesztenyéket, amiket gyűjtöttek és Xavér fejét célozták meg vele mind az öten. Xavér elájult, de ők még csinálták tovább folyamatosan. Nem tudták őket megállítani, mert, aki megpróbálta, az szintén kapott belőle.